Ortopéd szakorvosként az alapelvünk az, hogy bármilyen mozgásszervi problémával is él egy gyermek, a számára elérhető és biztonságosan végezhető mozgásformák rendkívül fontosak a fejlődő szervezet számára. A fizikai aktivitás nemcsak az izmok és az ízületek egészséges működéséhez járul hozzá, hanem az idegrendszeri fejlődést, a testtudatot, az egyensúlyérzéket és a lelki jóllétet is támogatja. Éppen ezért tornafelmentést csak indokolt esetben, nagyon ritkán adunk. Természetesen előfordulnak olyan állapotok, amikor bizonyos mozgások átmenetileg vagy hosszabb távon nem javasoltak. Ilyenek például a szerkezeti gerincferdülés (scoliosis), a Scheuermann-betegség, a csontok szerkezetét érintő fejlődési eltérések vagy bizonyos trauma utáni állapotok. Ezekben az esetekben a cél nem az, hogy a gyermek egyáltalán ne mozogjon, hanem hogy a mozgás biztonságos, a terhelést egyénre szabott módon korlátozó formáját válasszuk. Jó példa erre a futás, ugrás alóli felmentés, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek ne vegyen részt azokban a gyakorlatokban, amelyek túlzott terhelést vagy sérülésveszélyt jelentenek számára, ugyanakkor részt vehessen a közös játékokban, mozgásos tevékenységekben, a saját képességeinek megfelelően. Ilyen esetben a testnevelő tanár is könnyebben kezelheti az értékelést, hiszen nem kell a gyermek teljesítményét a többiekéhez viszonyítani, mégis be tudja vonni őt az órai munkába.

Csak a legritkább és valóban indokolt esetben javasoljuk a teljes tornafelmentést. Ez általában műtéti beavatkozás utáni lábadozás során vagy súlyos, mozgáskorlátozottsággal járó betegség esetén indokolt. Ilyenkor is fontos, hogy amennyiben lehetséges, alternatív mozgásformákat keressünk, ilyen például az úszás, ami kíméletesen, de hatékonyan mozgatja át az egész testet. Ugyanakkor fontos tisztázni a gyógytorna és a gyógytestnevelés közötti különbséget. Sokan gondolják úgy, hogy a kettő azonos, de ez nem így van. A gyógytorna egy egyénre szabott, szakképzett gyógytornász által vezetett kezelés, mely konkrét diagnózis alapján, terápiás céllal zajlik. Az iskolai gyógytestnevelés ezzel szemben egy csoportos, kevésbé személyre szabott mozgásforma, amely elsősorban tartáshibás, lúdtalpas, túlsúlyos vagy enyhébb mozgásszervi eltérésekkel rendelkező gyermekek számára elérhető. Bár ez is hasznos lehet, nem képes kiváltani az egyéni kezelést ott, ahol az orvosi szempontból indokolt. Különösen fontos ez olyan speciális esetekben, mint például a szerkezeti scoliosis kezelése, amelynek egyik hatékony formája a Schroth-terápia, egyéni gyógytornász által vezetett, tudományosan megalapozott és gyakorlott szakembert igénylő program. A mozgásforma és annak korlátozásának megítélése minden esetben orvosi kompetencia, ezért a megfelelő döntés meghozatalához mindig javasolt ortopéd szakorvosi vizsgálat és véleménykérés. A cél nem a mozgás tiltása, hanem annak helyes irányba terelése, hiszen a gyógyulás és a fejlődés útja gyakran nem a pihenésen, hanem a tudatos, jól megválasztott mozgáson keresztül vezet.

Ortopéd szakorvosként több mint négy évtizedes tapasztalattal, korszerű diagnosztikai eszközökkel és bizonyított szakmai módszerekkel végzem a gyermekek mozgásszervi vizsgálatát. Rendelésem során nyugodt, gyermekbarát környezetben dolgozom, ahol a szülők minden kérdésükre választ kapnak, a gyermekek pedig életkoruknak és állapotuknak megfelelő, alapos vizsgálatban részesülnek. Munkám célja nem csupán a pontos diagnózis felállítása, hanem a leghatékonyabb kezelési irány megtalálása is, legyen szó aktív megfigyelésről, konzervatív terápiáról vagy mozgáskorlátozás szükségességének mérlegeléséről. Hiszem, hogy az időben felismert és szakszerűen kezelt ortopédiai elváltozásokkal a gyermekek teljes, aktív életet élhetnek, ehhez nyújtok szakmai támogatást minden hozzám forduló család számára.